Már a XVI. századtól említhető a vár alatti épület. Ezt Geszthy Ferenc építette 1582-ben,később Bethlen Gábor,Báthory István és Bocskay István rezidenciája lett. A kúria sok változást szenvedett,főleg akkor amikor a mellette lévő templomot kirabolták és felgyújtották.Mostani formáját Bethlen Gábor idejébenkapta,hiszen kezdetben reneszánsz stílusba volt építve,de az újítások során barokk stílusjegyek is megjelennek.
Bethlen Gábor fejedelem dévai családi rezidenciája , a dévai vártól délre , a várhegy lábánál helyezkedik el . A kúria egy reneszánsz kori, a XVIII. században átalakított műemléképület. A földszinten barokk ablakok és egy gazdagon díszített íves oromzatú portalék található. Az emeleten viszont barokk és reneszánsz profilú elemeket láthatunk.
Az épületbe, a keleti oldal díszlépcsőjén,az északnyugati rizalit védett kislépcsőjén, vagy a főhomlokzat kapuján át, az előcsarnokon keresztül, a keleti díszlépcsővel hasonló díszítésű lépcsőn juthatunk fel az emelet reprezentatív helyiségeibe.Az épület két óriáspilaszterrel három egyenlő részre tagolt, szimmetrikus, kilenctengelyes főhomlokzata délre néz. Főtengelyét az alsó szinten hangsúlyos záróköves, barokk füleskeretű ajtó, az emeleten pedig az ívelt vonalú, kőmellvédes, bábos korlátos erkély emeli ki, amelyet négy maszkkal díszített gyámkő támaszt alá.
A Magna Curia alaprajzilag a XVII. századi Erdélyben elterjedt, saroktornyos reneszánsz kastélytípust követi. XVIII. századi átalakítása során, a gyulafehérvári központ közvetítésével Déván alkalmazott építőmesternek, szobrásznak, kőfaragóknak köszönhetően nyerte dinamikusabb homlokzatkiképzését, külső és belső barokk és rokokó részleteit.
Az épület 1743-1755 között belső változásokon megy keresztűl Haller János, Erdély kormányzója idejében.1882-től a kúria a Hunyad megye Történelmi és Régészeti Társaság Múzeumaként működött.
1998 és 2006 között újították fel. Jelenleg ez Dévan az egyik legrégebbi emlékmű,ami napjainkban a Dák-Római Civilizáció Múzeumaként működik.
